
Tokió felemelkedése két emberhez köthető: Iejaszu Tokugava sógunhoz és Meidzi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Iejaszu Tokugava Edoba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlődésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Spontán módon vált Japán fővárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává.
263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csóshú and Szacsuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezető, a 17 éves Meidzsi császár Edoba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése "Keleti Főváros"). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fővárosává válhatott. Az Edo Kastélyból lett a Császári Palota.
Tokiót kétszer rázta meg hatalmas katasztrófa, melyből alig sikerült felépülnie. Először a nagy kantói földrengés 1923-ban, majd a II. világháború. Az 1945-ös tokiói bombázás majdnem olyan pusztító volt, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttvéve. Egész kerületek váltak a földdel egyenlővé. Manapság már nem nagyon lehet ezeknek a nyomait látni a városon, de a lakók még mindig viselik a megrázkódtatás nyomait.
A háború után Tokiót nagyon fejlett földalatti- és vonathálózattal építették újjá, amit az 1964. évi nyári olimpiai játékokon mutattak be a világnak. A hetvenes években tovább fejlődött a város, megépült a Sunshine 60 és az új, sokszor kétségbevont repülőtér, a Narita (a városon kívül). A népesség 11 millió főre duzzadt (a környező területekkel is beleszámítva). A város földalatti- és vonathálózata a világ legforgalmasabb ilyen jellegű rendszere lett, miután egyre több ember költözött Tokióba. A 80-as években a lakásárak az egekbe szöktek egy spekulációs ingatlan-buborék miatt: sokan nagyon meggazdagodtak, de a 90-es években a buborék kipukkadt, bankok és magánemberek tömege vesztette el minden pénzét emiatt. Ezután gazdasági recesszió következett, így az 90-es éveket "elveszett évtized"-nek nevezik, és ez a recesszió ma is tart.
Tokiót sokszor erős földrengések rázták meg 1703-ban, 1782-ben, 1812-ben, 1855-ben és 1923-ban. Az 1923-as, a Richter-skála szerinti 8,3-as erejű földrengés 142 000 embert ölt meg.
Tokyo Sky Tree. Ez a neve a japán főváros Sumida kerületében épülő új toronynak, amely - a jelenlegi tervek szerint - a világ legmagasabb fém építménye lesz. A Nippon Television City Corp. és a Tobu Vasúttársaság által finanszírozott 60 milliárd yen (kb. 90 milliárd forint) összköltségű beruházás elsődleges célja egy új adótorony építése.Mivel a jelenlegi tévétorony - a környéken épült magas irodaházak miatt - már nem tudja teljesen lefedni KantŠ régiót, a hat legnagyobb televízió állomás összefogásával új helyet építenek az antennák számára.
A japán főváros műsorszóró adói a Minato kerületben álló 333 méteres Tokyo Towerről ezért 2011-ben az új Tokyo Sky Tree-re települnek majd.Az égig érő fém "fa" természetesen csúcstechnológiás megoldásokkal épül és a Japánban gyakori földrengések miatt különleges szerkezetet kap. Alapja háromszög, ebből egy szeizmikus mozgásoknak ellenálló "pagoda" váz emelkedik ki, aminek közepében fut majd a vasbetonból épülő liftakna. A torony keresztmetszete felfelé haladva háromszögből kör formává alakul.
A Tokyo Sky Tree (æ±äº¬Á‚¹Á‚«Á‚¤Áƒ„ÁƒªÁƒ¼) formatervezése és megjelenése a modern stílusjegyek mellett tradicionális japán vonásokat is tartalmaz. Külső ívei a japán kard, a nihontŠ (日本ň€) pengéjének vonalát követik.
A tervek szerint 2012. tavaszán megnyíló fémmagaslat csúcsa 610,58 méteren lesz. Természetesen az épület a nagyközönség előtt is nyitva lesz. Két pontján (350 és 450 méteren) kilátóterasz és étterem várja majd a turistákat.
A shinkansen japán leggyorsabb utazást kínáló vasútvonala. Az új ChЫРfővonalon TŠkyŠ és ŠŒsaka között 500 km/h sebességre tervezett, MAGLEV technológiát használó szuperexpressz jár majd.
Japán sokkal többet tett saját gazdasága növekedésének elősegítésénél, amikor 1964. október 18-án, a tokiói olimpiai játékok előtt megnyitotta a Tokió - Osaka közötti 515 km hosszú, normál nyomtávolságú, nagysebességű ún. Tokaido Shinkansen vonalát. Teljesen új korszakot nyitott ezzel a közlekedésben. Egy merőben új vasúttal megvalósított egy felbecsülhetetlen értékű üzemet, az egész világ vasútjai számára példát mutatva, és ezzel elindította a nagysebességű közlekedés világméretű fellendülését, valamint új lendületet adott a vasúti iparnak, visszaállította annak önbecsülését, amely akkoriban hanyatlóban volt. A Tokió - Osaka vasút akkor 1 milliárd dollárba került.
Negyven év alatt a sebesség a kezdeti 200 km/h-ról több mint 300 km/h-ra növekedett, és a Shinkansenhálózat elérte a 2000 km-t!
A II. világháborúból feléledő Japán gazdasága gyors fejlődésnek indult. A Tokaido korridor mellett él Japán lakosságának 40%-a, az ipari termelés 70%-át e térségben állítják elő, és a nemzeti jövedelmük 60%-át is itt termelik meg.
A közlekedési kapacitáshiány megszüntetésére három lehetőség volt:
A legnagyobb jelentőségű döntés az volt, hogy a Japánban - a JNR 20 500 km hosszú, meglévő 1067 mm nyomtávú vonalhálózatától elkülönülve - a normál nyomtávot választották. Ez a választás megszabadította a mérnököket attól a kényszertől, hogy a meglévő berendezésekkel kompatibilist kell tervezniük, így szabadon határozhattak a tervezésnél a felépítményről, a vonatokról, az energiaellátásról, a kommunikációról és a vezérlési rendszerről, vagyis egy teljesen új vasutat fejleszthettek. A dolog érdekessége, hogy nem volt alapvető célkitűzés a sebesség növelése a kapacitáshiány megoldásában a meglévő vonal bővítése esetén, de a független vonal megépítésénél kiderült, hogy a nagysebességű közlekedés kiépítése nem jelent jelentős többletköltséget. A japán kormány 1958-ban fogadta el az új vasút tervét.
Az új vonal válasz volt a súlyos és növekvő szállítási kapacitáshiányra, ami akkor a Tokió és Osaka között a fő útvonal volt.
A vonalat napközben motorvonati személyszállításra tervezték, míg éjszaka konténerszállító tehervonati közlekedésre, de ez utóbbi sohasem valósult meg, mivel a vonal fenntartását éjszaka végzik. Elkerülendő a szintbeli keresztezések a Shinkansen vonalon 93 km hosszú beton és acél viaduktot, 19 km hosszú hídszerkezetet és 65 km hosszú alagutat építettek. A legkisebb ívsugár a nyílt vonalon 2500 m, a legnagyobb emelkedő pedig 15 ezrelék. A felépítmény 53 kg/m-es hegesztett sínű, előfeszített vasbeton aljakra szerelve. A JNR a 25 kV, 60 Hz felső vezetéki rendszert választotta az üzemelő 1,5 kVegyenáramú vontatás helyett. A vonal mentén 25 vontatási alállomást telepítettek, ahol a Scott kapcsolású transzformátorok a 70 kV feszültséget 25 kV-ra alakítják át. A munkavezeték 5 m (plusz-mínusz 2%) magasságban van a sínkorona felett, és mivel nincs szintbeli keresztezés, elkerülhették a 4,5-5,4 m közötti magasságokat, és így kisebb áramszedőket tudnak alkalmazni.
A vonatok vezérlése jelalapú automatikus vonatbefolyásoló rendszerű (ATC), együttműködésben az automatikus fékkel, amely felel a kódolt jelek szerinti beavatkozásért. A mozdonyvezető feladata, hogy a vonatot a célállomásra juttassa, tartsa a sebességet, ahol az ATC nem lép be korlátozással, és figyeljen azokra a veszélyekre, amelyet a biztosítóberendezés nem tud kivédeni, és avatkozzon be. Az ATC rendszer öt sebességlépcsőt biztosít: 210, 160, 110, 70 és 30 km/h, valamint a teljes megállást.
A vonat valamennyi kocsijának összes tengelye 185 kW teljesítményű vontatómotorral hajtott. Egy vonatszerelvény két hat kocsis állandóan összekapcsolt kocsiból, vagyis 12 kocsiból áll. Minden második kocsiba 1810 kVA főtranszformátor és 1500 kW teljesítményű hídkapcsolású szilícium egyenirányító lett beépítve. A kocsik 3,38 m szélesek, és 3,975 m magasak. A próbák során a vonatok 257 km/h sebességet értek el.
A tokiói olimpia közlekedése a Shinkansen nélkül elképzelhetetlen volt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb, mint három év alatt 100 millió utast szállítottak el az új vonalon. A kezdeti 200 km/h maximális sebességet mára már 270 km/h-ra növelték, és bár az új vonalakon már 300 km/h sebességgel is közlekednek, a Shinkansen vonalon az infrastruktúra miatt valószínűleg ezt nem lehet elérni.
A vonalat azóta meghosszabbították Fukuoka-ig. A JNR a vonalon az 1964. évi megnyitáskor naponta 60 db vonatot üzemeltetett, ma 290-et. Ahogy a Tokaido Sinkanszen egy jelentős lépés volt a tömegközlekedés színvonalában, kapacitásbővítésében, úgy a jövőben a Chuo Sinkanszen reprezentálja a haladást, fejlődést. Az új vonal Tokiót, Nagoyat és Osakát köti majd össze mágneses lebegtetésű technikával, amivel 500 km/h sebességű közlekedést lehet biztosítani.
Japánban 5 féle vonatnem van, angol nevükön: local, rapid, express, limited express, super-express. A legutóbbi a sinkanszen, azon belül vannak további fajták: Nozomi, Hikari, Kodama.
A japán rendszer érdekessége, hogy egy átlagos távolsági utazáshoz 3 dolgot kell megfizetni:
Sebességrekordok
| km/h | Vonat | Helyszín | Dátum | Megjegyzés |
| 200 | 1000-es sorozatú Sinkanszen | Odawarai tesztpálya, jelenleg a Tókaidó Sinkanszen része | 1962. október 31. | |
| 256 | 1000-es sorozatú Sinkanszen | Odavarai tesztpálya | 1963. március 30. | Régi vasúti sebesség-világrekord elektromos motorvonattal. |
| 286 | 951-es sorozatú Sinkanszen | Szanjó Sinkanszen | 1px solid;">1972. február 24. | Régi vasúti sebesség-világrekord elektromos motorvonattal. |
| 319 | 961-es sorozatú Sinkanszen | Ojamai tesztpálya, ma a Tóhoku Sinkanszen része | 1979. december 7. | Régi vasúti sebesség-világrekord elektromos motorvonattal. |
| 325,7 | 300-as sorozatú Sinkanszen | Tókaidó Sinkanszen | 1991. február 28. | |
| 352 | 952/953-as osztályú tesztvonat | Dzsóecu Sinkanszen | 1992. október 30. | |
| 425 | 952/953-as osztályú tesztvonat | Dzsóecu Sinkanszen | 1993. december 21. | |
| 426,6 | 955-ös osztályú (300X) tesztvonat | Tókaidó Sinkanszen | 1996. július 11. | |
| 443,0 | 955-ös osztályú (300X) tesztvonat | Tókaidó Sinkanszen | 1996. július 26. |
A Tsukiji halpiac egyike a japán főváros legnépszerűbb turistacélpontjainak.
|
|
|
A Kelet-Japán Vasúti Társaság (JR East) új expressz vonatokat tervez üzembeállítani a Tohoku Shinkansen vonalon. A szupergyors vonat akár 320 km/órás csúcssebességgel is közlekedhet a Tokyo - Hachinohe szakaszon. |
| TGV | ICE | Sinkanszen | Acela | AVE | THSR |
Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai
A Tsukiji halpiac egyike a japán főváros legnépszerűbb turistacélpontjainak. A rengeteg "hívatlan" látogató azonban rendszeresen problémát okoz a reggeli hal-árveréseken.
A Japan Times értesülései szerint áprilistól új szabályok alapján lehet majd látogatni a Tsukiji halpiacot Tokyo-ban. A piac vezetői és dolgozói csökkenteni akarják a nézősereg létszámát, mivel külföldi turisták az utóbbi időben több problémát okoztak a kereskedőknek a tonhal-árverések közben. A látogatást nem fogják megtiltani, de korlátozni fogják a szabadon bejárható területet. Az árverések színhelyén biztonsági őrök felügyelik majd a rendet és jogukban lesz kirúgni a szabálytalankodókat.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a turisták nemcsak nézelődnek, de fogdossák is az aukcióra bocsátott halakat. Ez pedig magával vonzza egy esetleges fertőzés veszélyét is. A másik komoly problémát a fényképezőgépek villanófényei okozzák. A tonhal-aukción a vevők kézjelekkel mutatják vételi szándékukat, a folyamatos vakuzás pedig könnyen összezavarhatja az árverés vezetőjét.
Az új szabályok életbelépésével a belépés előtt minden "külsős" látogatónak ki kell töltenie egy űrlapot amivel közli, hogy mi járatban van éppen. Az egyszerűen csak nézelődni vágyókat ezzel megpróbálják a kapun kívül tartani. Ez persze nem lesz könnyű feladat, ezért az intézkedés egyik cikkelye kitér arra is, hogy aki nem tud ezekről az új korlátozásokról vagy aki "véletlenül" keveredik oda, azok is kötelesek betartani a piac területén falragaszokon felsorolt szabályokat. Ilyen például a kijelölt területeken kívüli dohányzás és az árverési helyszíneken a villanóféynes fotózás megtiltása. További korlátozás, hogy nem szabad kisbabával, babakocsival vagy nagyobb csomagokkal, bőröndökkel bemenni a piac területére.
A Tsukiji meglehetősen nagy forgalommal bír. Munkanapokon körülbelül 42 ezer ember és 19 ezer teherautó fordul meg ott. Kisgépek és targoncák folyamatosan használják a piaci utakat, így gyakran előfordulnak kisebb balesetek. Az áprilistól életbe lépő rendszabályokat kiegészítve a Tsukiji vezetése kihangsúlyozza azt is, hogy a területen történő balesetekért semmiféle felelőséget sem vállal, így aki belép és történik vele valami az tényleg magára vethet.


A taxik biztonságosak, távolság alapú fix díjazást alkalmaznak, a borravaló ismeretlen., viszont az utazás meglehetősen drága.
Majdnem minden japán városnak van buszközlekedése is, de külföldieknek a használata általában bonyolult.
A vasúti közlekedés pontos és megbízható. A helyi, regionális és belföldi vasúti járatok a Tokió és a Sindzsuku pályaudvarról érhetők el. A vasút hálózat a japán tömegközlekedés lelke. A Japan Railways (JR) tartja a kezében a vasutak nagy részét.
Négyféle vonatot üzemeltetnek:
Ha turistaként érkezik az ember Japánba, és több helyre akar elmenni érdemes megvenni egy Japan Rail Pass-t . Ezzel a jeggyel egy bizonyos idõintervallumban (1~3 hét) Ingyen fel lehet szállni bármelyik JR által üzemeltetett járatra (kivéve Nozomira és a Hakata-Pusan Kompra)
Tokió
A városi tömegközlekedés nagyrészt a tiszta és hatékony, bár néha zsúfolt földalatti- és vasúthálózaton zajlik, melyet több társaság üzemeltet. A buszok, villamosok és mágnesvasútak csak másodlagos szerepet töltenek be. A vasútállomások nem csak a közlekedés, hanem Tokió és Japán városi életének központjai. A tokiói közlekedés legnagyobb része vasúton zajlik. A JR East működteti a legnagyobb vasúthálózatot Tokióban, magába foglalva a Jamanote vonalat, amely körbejár a japán főváros központjában. A Tokyo Metro Co., Ltd. és a Tokyo Metropolitan Bureau of Transportation a város metróhálozatát, a fővárosi önkormányzat és a privát szállítók pedig a busz hálózatot üzemeltetik.
A bankok 9.00-15.00 óráig tartanak nyitva. Készpénzfelvételt csak is banknál bonyolítsunk, az ATM-ek a fiókokban, illetve a postahivataloknál találhatók. A VISA/Master kártyák nem valami népszerűek, az American Express még ennyire sem. Leginkább a hotelekben, nagy áruházakban, első osztályú éttermekben, és premier shopokban fizethetünk kártyával. Minden más esetben jenre van szükségünk. Szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy a bankautomaták meghatározott üzemidő szerint működnek, éjszaka, hétvégéken és ünnepnapokon csak korlátozottan vagy egyáltalán nem üzemelnek.
A posták 9.00-17.00 óráig tartanak nyitva.
Előhívószám: 81
Magyarországról Japánba indított hívások esetén a 00 81-et,Japán telefonszámok
Japán telefonszámokat gyakran úgy adnak meg, hogy körzetszám első számjegye nulla. Ez a nulla csak Japánon belüli híváshoz szükséges, ki kell hagyni, ha külföldről telefonál Japánba.
Betegség, baleset, tűz vagy egyéb vészhelyzet esetén a következő telefonszámokon tud segítséget kérni:
Figyelem!
A telefonoperátor nem feltétlenül beszél idegen nyelven. Ha lehetséges, kérje egy japánul beszélő ember segítségét.
A tokiói rendőrség angol nyelvű telefonvonala
(03) 3501-0110 (hétfőtől péntekig, 8:30-tól 17:15-ig)
Léteznek speciális tanácsadó telefonvonalak is. Ezek közül a legismertebb a Tokyo English
Life Line, mely a 03-5774-0992 telefonszámon érhető el, és ingyenes, bizalmas tanácsadást, információt biztosít angol nyelven.

Japánban a mobiltelefon hálózatok 2 gigahertzes technológiával működnek és nem GSM rendszerűek. A külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nem használhatók.
Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás, egyéb különös elővigyázatosság nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott. Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat - melyet a tűzoltóság működtet - jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japánban 2004. márciusában jelent meg a madárinfluenza. Jól körülhatárolható földrajzi területen, Ibaraki és Szaitama prefektúrákban észleltek baromfitelepek állatállományában kialakult megbetegedéseket. A gócpontokat eredményesen izolálták és elfojtották a fertőzéseket, emberi megbetegedés nem történt.
A receptköteles gyógyszerek Japánban nemcsak gyógyszertárakban és kórházakban, hanem orvosi rendelőkben közvetlenül is kiadhatók.

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.
Gépjárműlopás esetén:
Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.
Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:
1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.
2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.
3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.
Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.
Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!
Probléma esetén
Hasznos linkek
Japán Nemzeti Turisztikai Hivatal
http://www.jnto.go.jp
Sok hasznos információ, főleg Japánba utazni szándékozóknak angol, német és francia nyelven
Web Japan
http://web-japan.org/index.html
Sok hasznos háttérinformáció Japánról (képek, statisztikák, térképek, további linkek)
Japan Information Network
http://jin.jcic.or.jp
Rengeteg hasznos információ Japánról, angol nyelven
Angol nyelvű 'sárga oldalak'-at, szakmai telefonkönyvet a http://www.yellowpage-jp.com címen talál.
A japán boltokban szinte minden, Magyarországon, illetve Európában megszokott ételt, italt, alapanyagot, zöldséget, gyümölcsöt, stb. meg lehet vásárolni (bár az árak magasabbak).
Japánban mindenhol találhatunk éjjel-nappali nyitvatartású boltokat, mint például a Seven-Eleven, Lawson, Family Mart és AMPM. Gazdag választékot nyújtanak gyorsételekből, irodaszerekbõl, csokoládékból, magazinokból egyaránt. Itt lehet kapni a nevezetes Onigirit (rizsgolyó, tengeri algába tekerve) is, ami egy nagyon ízletes snack.
Az árak, különösen az élelmiszerek és a szolgáltatás ára Japánban magasabbak, mint az Magyarországon megszokott. Az általános forgalmi adó mértéke: 5 %, ez kevés kivétellel minden árucikkre és szolgáltatásra vonatkozik. Figyelem: az áruházakban, étkezdékben kiírt árak nem tartalmazzák az ÁFÁ-t, ezt a pénztárnál adják hozzá a számlához.
„100 Yen-es boltok”
Az úgynevezett „100 Yen-es” boltok Japánszerte egyre elterjedtebbek. Az élelmiszerektõl egészen a napi használati cikkekig minden egysége 100 Yen-ért szerezhető be. Aki nagyon szemfüles, akár kisebb szuvenírokra is talál a boltok böngészése közben.
Kézzel készült hagyományos papír, kerámia, fa és bambusz termékek, fametszetek, kimonó, talizmánok, helyi édességek.
Japán a külföldiek számára kiszámítható, biztonságos országnak tekinthető. Az egyetlen komoly kockázati tényező, az itt élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok életviszonyait érintő objektív körülmény, a földrengésveszély. A súlyos, emberéleteket is követelő 1995-ös katasztrófa óta azonban jelentős anyagi kárt okozó rengés nem történt Japánban. Az apró, egy-két másodpercig tartó, kárt nem okozó földmozgások nem kell, hogy riadalmat keltsenek. A külföldiek helyzete Japánban jogilag rendezett, a szabályokat megsértőkkel szemben a jól működő apparátus az előírt szankciók szigorú és megalkuvás nélküli alkalmazásával lép fel.
A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni.
Ha valaki messziről érkezik Japánba, érdemes az igazi japán ételeket megkóstolnia. A "kaiseki-ryori", avagy a több fogásos vacsorák az első osztályú éttermekben, az ismert "sushi", "sashimi", "tempura" és "sukiyaki" , a népszerű "soba" vagy "ramen" tészták közül bárki kedvére válogathat. Mi a közös elem bennük? Egészségesek, friss hozzávalókból készülnek, és nagyon finomak. A friss alapanyagok használata a hagyományos japán konyha egyik legfontosabb jellegzetessége. A legfőbb alapanyagok a rizs, a különböző halak és egyéb tenger gyümölcsei, valamint a zöldségek. A japán konyha ízvilága elsőre különösnek tűnhet az európai ízekhez szokott ember számára, mindazonáltal a jól elkészített japán ételek túlnyomó többsége könnyen emészthető, egészséges és finom. Japánban kedvelt ital a zöld tea, melyet mindenféle ízesítés nélkül fogyasztanak. A hagyományos japán rizsbor, a szaké mellett a sör is igen népszerű Japánban.

Általános kifejezések
| Jó reggelt! | Ohayo gozaimasu |
| Jó napot! | Konnichiwa |
| Jó estét! | Konbanwa |
| Jó éjszakát! | Oyasumi nasai |
| Viszontlátásra! | Sayonara |
| Elnézést! | Sumimasen |
| Sajnálom! | Gomen nasai |
| Nem értem | Wakarimasen |
| Köszönöm szépen | Arigato gozaimasu |
| Igen | Hai |
| Nem | Iie |
| Beszél Ön angolul? | Eigo ga hanasemasu-ka |
| Jó étvágyat! | Itadakimasu |
| Egészségére! | Kampai |
| Étkezés után mondjuk | Gochiso-sama deshita |
| Hogy hívják? | O-namae-wa nan desu ka? |
| Én ... vagyok | Watashi wa ....desu |
| Hol van a ...? | ….ga doko ni arimasu ka |
| Megmutatná ezen a térképen, hogy hol vagyunk most? | Kono chizu de koko wa doko desu ka |
| Hol van a legközelebbi pályaudvar? | Ichiban chikai eki wa doko desu ka |
| Szabad ez a hely? | Kono seki wa ai-te-i-masu ka |
| Kérem, mutassa meg a szobát! | Chotto, heya o misete kudasai |
| Kérem a számlát! | Kanjo/ chekku onegai shimasu |
| Hol tudok pénzt váltani? | Ryogae wa doko de dekimasu ka |
| Csinálna rólunk egy képet? | Kamera no shatta o oshite kudasai |
| Segítség! | Tasukete |
| Kérem hívjon orvost/mentőt! | Isha/ kyukyusha o yonde kudasai |
| Mennyibe kerül? | Ikura desu ka |
Fontos feliratok
| Kijárat - deguchi | 出口 |
| Bejárat - iriguchi | 入口 |
| Információ - annaijo | 案内状 |
| Mosdó, wc - o-tearai | お手洗い |
| Pályaudvar, állomás – eki | 駅 |
| Buszmegálló – basu tei | バス停 |
| Tourinform – kankou annaijo | 観光案内状 |
| Termálfürdő – onsen | 温泉 |
| Telefon – denwa | 電話 |
| Sintó szentély – jinja | 神社 |
| ATM (bankautomata) – ei-tii-emu | ATM |
| Bank – ginkou | 銀行 |
| Szupermarket – suupaa | スーパー v コンビ二 |
| Ajándékbolt – omiyage shoppu | おみやげショップ |
Számok
| 1 | 一 |
| 2 | 二 |
| 3 | 三 |
| 4 | 四 |
| 5 | 五 |
| 6 | 六 |
| 7 | 七 |
| 8 | 八 |
| 9 | 九 |
| 10 | 十 |
